Régészet Napja és éjszakája

Európa bronzkorából napjainkra több ezer olyan leletegyüttest ismerünk, amelyek változatos összetételű, művészi kivitelezésű bronz és arany tárgyakból, vagy kiemelkedő minőségű, művészi megmunkálású kerámiaedényekből állnak, és amelyeket egykori tulajdonosaik elkülönítve, folyók, tavak, mocsarak mélyére, sziklaüregekbe, hasadékokba, vagy éppen földbe ásott gödrökbe helyeztek el. Ezeket a tárgydepókat ugyanis egyesek háborús időszakok, válságok idején biztonságba helyezett, esetleg gazdasági szempontokból, raktárkészletként elrejtett leleteknek tartják, míg mások egyértelműen szakrális cselekedetek nyomaiként értelmezik: vallási felajánlásokként, rituális áldozatokként, fogadalmi ajándékokként. A szándékosság úgy tűnik, egyértelmű, a kérdés csupán az, hogy ezeket a tárgyegyütteseket vajon profán, vagy rituális okokból helyezték-e el hajdani tulajdonosaik?