Régészet Napja és éjszakája

Gutay Mónika előadásából megtudhatjuk, hogy a paleolitikumból barlangi és nyíltszíni lelőhelyeket is ismerünk. A nyíltszíni lelőhelyek, általában vadásztanyák a megtelepedés legfőbb tényezőit figyelembe véve jöttek létre. A nyíltszíni lelőhelyek Heves megyében a Mátraalján, az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon, és az Egri-Bükkalján találhatók meg.

A barlangi lelőhelyek Heves megyében a Bükk-fennsíkon lokalizálhatók. Az Istállós–kői- barlangban egy alsó és egy felső kultúrréteget különítettek el. A felső kultúrréteg 109 kovát és 30 csonteszközt tartalmazott. Előkerült egy farkasbordából készült függő, egy csonttű, 4 db síp és egy barlangi medve combcsontjából készült fuvola. Ugyanebben a rétegben a barlang hátsó felén 3 barlangi medve koponya látott napvilágot, melyeket a medvekultusszal is összefüggésbe hoztak. A réteg kora 31000 év 28000 év közé helyezhető.

Barlangi, paleolitikus falfestmények számos helyen kerültek elő a világban, de Spanyolországban és Franciaországban megnövekszik a számuk. Egyik fő témájuk az állatábrázolás. A festmények általában a barlang nehezen megközelíthető részén találhatók. A festmények létrejöttének az okára több elmélet is született.